Női népviseletek

Saját készítésű hagyományos magyar népviseletek

Szatmár

„Ezen a világtól elzárt vidéken él a legtisztább, legegyszerűbb életszokású nép. Öltözete, ruházata, építkezése, életmódja mind a legtisztesebb középutat jelzik a magyarság különféle vidékein élő szokások között. Kevés a rikító, kiabáló szín, és hang, s nagyon is nyugodt az élet. Kevés a kuriózum, annál több a normális típus” /Móricz Zsigmond/

Fedezd fel a magyar népviseletek szépségét!

Felső-Tisza vidéki női viselet

Bár a Felső-Tisza vidéki női viselet jellegzetességei ma is vonzóak, sajnos a kivetkőzés folyamata hamar lezajlott, és a néprajzkutatók csak későn érkeztek ezekre a területekre. Emiatt sok hagyományos öltözetet nem tudtak dokumentálni teljes egészében, kevés a részletes leírásról szóló forrás és régi fénykép.

A szakirodalom szerint azonban a Felső-Tisza vidéken is léteztek kisebb tájegységek, ahol a viseletek eltértek egymástól, pl. színekben, anyaghasználatban.

Személyes kedvencem a Felső-Tisza vidéki – közismert nevén szatmári –  női viselet. A szatmári táncok mindenki számára ismerősek, és ezek a ruhák különösen jól kifejezik a tánc lendületét és ritmusát.

Galéria

A Felső-Tisza vidéki népviselet egyszerűségében rejlik a szépsége. A szoknyák, kötények, blúzok, fodrok, alsószoknyák harmonikus együttese tánc közben életre kel.

Vizsgamunkám

Tyukodi női viselet

A viseletvarró tanfolyam zárásaként készült vizsgadolgozatom témája a tyukodi női viselet volt, melynek kapcsán – alapos kutatómunka után – meg is varrtam egy lehetséges rekonstrukciót: bélelt nagyon szűk szabású, kívülaljú blúz, bő, hosszú és fodros szoknyával, köténnyel, alsószoknyával és pántos fehérneművel. A viselet díszítése szándékosan csak a saját anyagával, hajtásokkal, pliékkel és fodrokkal történt. Különlegessége, hogy a kötényt és szoknyát kézzel felvarrott fodor díszíti.

A ruha azóta a legjobb helyre került – a tyukodi Polgármester Úr figyelmének és kedvességének köszönhetően Tyukodra, ahol 2025 nyarán a helyi Múzeumok Éjszakája rendezvényen kiállításon is megtekinthették az érdeklődők.

Zsűrizés

Hagyományos mesterremek

2026-ban újra elkészítettem ezt a tyukodi viseletet, kicsit átalakítva, továbbszerkesztve, mely a Hagyományok Háza által végzett népi iparművészeti minősítésen hagyományos mesterremek kategóriát kapott.

A viselet felső része finom szövésű anyaggal bélelt, szintén finom szövésű köténnyel készült, de enélkül is viselhető. Természetesen hozzáillő alsószoknya is készült hozzá.

Leány viselet

Gondoltam, megvarrom én is…

Érpataki báli viselet, a könyv egyik kedvenc darabja alapján készült.
Dupla fodros szoknyája és finom részletei miatt igazán különleges munka volt — gondoltam, megvarrom én is!

Tánc közben „úgy terült az, mint egy esernyő, mikor fordultak”.

*Ratkó Lujza: Nem úgy van most, mint vót régen… (A tánc mint tradíció a nyírségi paraszti kultúrában) 

Kékfestő

A szatmári területeken az 1860-as évektől vált népszerűvé a praktikus kékfestő. Ezt az anyagot nem készen vették, hanem a saját maguk által szőtt anyagot festővel csináltatták meg a saját maguk által kiválasztott mintákkal. Tavaszonként a csengeri zsidó festőmester járta végig a falvakat és begyűjtötte, majd készen visszavitte a vásznakat.
Ezt a szoknyát a táncháztalin vadásztam le, jó sok anyag van benne és le is lehetett engedni. Lebontottam a felesleges csipke sorokat. A derekát szintén lebontottam, amit kézzel ráncolva újra varrtam, ami jó sok munkaórába telt. 
Tradíciók nyomában

Régi minták alapján

Egy archív fotó ihlette ezt a viseletet, melynek a felső része ún. lizsér, bővebb szabású blúz. Hordható szoknyán kívül, vagy be is lehet türögetni a szoknya derekába. Előnye, hogy minden testalkaton jól áll, színeivel variálva a varrást a lányok/asszonyok többféle életkorban is viselhetik.

/Fotó: készült Mándok, forrás Magyar Néprajzi Múzeum./

© 2024-2026 Christa Manufactory -Tóth Krisztina
Minden jog fenntartva. A saját tartalmak másolása tilos.